Szerencse ,hogy gondolkodom!

Sarasvati Devinek

Álmomban mindig arról álmodtam, hogy imádhatlak
mit sem ér a földi élet kegyes áldásod nélkül
meg nem válaszolható sötét marad
minden összefüggés

Kérlek porba mártva homlokom, őszinte alázattal
szépítsd életem több tudással, lássam azt is
ami a látáson túl csak dereng
a kevésbé felfoghatót

Népemet gazdagítsam igaz tudással, mert tévelyeg
és látod mélyre zuhant, szenved századok óta
nem képes összefogásra
csak keserűn kesereg

Pillants rám tudás Istennője, létezésem nyerjen végre
értelmet, magányosan magamra utalva hiába
kutatnék falakba ütközök
nem juthatok tovább

Porszemnél is parányibb amit tenyeremben tartok
csak Te kínálhatsz magasztos bizonyságot
tárd fel a teljesség
gyönyörét

Jóságodért pompázó virágmezőt rajzolok lábad elé
képzeletemmel csodavölgyeket nem érintett
tavakkal és boldogan imádlak
naponta!

Zsuzsannának

Ma kettőezerkilenc február huszadikán
barátkoztam egy szál virággal,hódolva szépségének
kértem,hogy gyöngéden gyújtsa gyönyörű
szerelemre Aranyasszony szívét,aki most ért ki
egy sötét ,millió fájdalmat osztó szenvedés –óceánból
ó,és nagyon szeretném derűk hegyeihez vezetni
tündéri tiszta szülőföldön
osztani sok szép vágyam,világjobbító álmom
bárcsak lehetnénk társak a fény lobbantásban

Emberek áradatát boldogítva Isten smaragd ösvényeivel

látod,milyen sokan eltévelyednek
torkig szennyezett anyagi világban!

  <!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} h2 {mso-margin-top-alt:auto; margin-right:0cm; mso-margin-bottom-alt:auto; margin-left:0cm; mso-pagination:widow-orphan; mso-outline-level:2; font-size:18.0pt; font-family:"Times New Roman";} h3 {mso-margin-top-alt:auto; margin-right:0cm; mso-margin-bottom-alt:auto; margin-left:0cm; mso-pagination:widow-orphan; mso-outline-level:3; font-size:13.5pt; font-family:"Times New Roman";} a:link, span.MsoHyperlink {color:blue; text-decoration:underline; text-underline:single;} a:visited, span.MsoHyperlinkFollowed {color:purple; text-decoration:underline; text-underline:single;} span.post-authorvcard {mso-style-name:"post-author vcard";} span.fn {mso-style-name:fn;} span.post-timestamp {mso-style-name:post-timestamp;} span.item-controlblog-adminpid-380215583 {mso-style-name:"item-control blog-admin pid-380215583";} @page Section1 {size:595.3pt 841.9pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} -->

2010. május 9., vasárnap

Ballada...

Megvert engem sorsom megvert
idők ostorával,idők ostorával
megvert engem sorsom megvert
tüzes szerelemmel,szerelmek tüzével

Hosszú úton se lett semmivel se könnyebb
hosszú úton se lett semmivel se könnyebb
hiába sírtam én tengernyi sok könnyet
hiába sírtam én tengernyi sok könnyet

Idők ostorával,idők ostorával
megvert engem sorsom megvert
tüzes szerelemmel,szerelmek tűzével
hiába sírtam én tengernyi sok könnyet
hosszú úton se lett semmivel se könnyebb!

Bejegyezte: Nyisztor Miklós dátum: 7:41

2010. május 6., csütörtök

Zuhatag...

Enyhe májusi eső zuhog szomjazó növény világ örömére
záporban sehová se mehetek,magányom erkélyén ülök
és figyelem,hogyan fürdeti az ég szeretve a természetet
Félek kedves rozsda hajú Tündérke elkésted a pillanatot
amelyben sorsod szeretet zuhatagba jutva önmagára találva
nagyobb irammal lehetett volna az ,aki többé már sohasem lehet
Látod bármi a felismerésen múlhat,vakon mi merre mutat
millió csalóka elágazásban nem láthatod a valódi utat
noha lehet,hogy bután egy ideig mulat
Az elme röhög röghöz kötözve!

Bejegyezte: Nyisztor Miklós dátum: 12:36

2010. május 3., hétfő

Egy lány a Vörös Bolygóról...

Hajszálnál is kisebb lángszikra hajadról lobbant át
érintve egy alvó szívcsakrát kezdődött minden gyors lobogás
és Te lettél végre a szürke bármely napi hullámzás kedvezettje
sorsod jelölt, én csak a jelre figyeltem és minden okod ujjongásra
késztessen,mert nyitom előtted kapuját egy tündér világnak
álmodhattál titkon hasonló pillanatról megértésről varázsról
hol eltűnjön minden rejtett bánat és bármi is ami csak bánthat
ne kés,nem szabad,hogy kihűljön a lendület,amely váratlan felemel
tudnod kell kozmikus sebességre kapcsolva élek
segíts csodák teremtésében hívlak szomjaznak sokan valódibb
tartalmakra,helyedet itt csillagok rajzolják
gyere tanítsuk fényleni az alvó lelkeket

Kérlek ne bánd,hogy én oly gyorsan a parkerdőbe menekültem
piros elektromos motoromon száguldozva ,mert várt rám
merészen tavasz lombsátrakat bontva kínált jó levegővel és csenddel
hogy fejem nagyszerű terveket szőjön cselekvésre
mert,ahol mi most élünk milliók nem tudnak kommunikálni
édes magyar nyelven és milliók foglyai még a régi gondolkodásnak
segítened illik majd derűre szoktatni végre a sok –sok
nélkülöző csüggedt embert,akiket nyomorba döntött a komcsi brancs
szövetkezve a pénz világ mágnásaival és a vad bankokkal
annyira jelentős, mindaz amit tehetünk ,hogy világ váltásnak számít
és most halkan csak úgy magamba ünneplem,hogy ma megláttalak
többnyire ez az égiek érdeme hidd el

Szerettem volna ,hogy azonnal egy óceán mennyiségű gondolatot
kibontsak Neked de annyira váratlanul ért Téged ez a Kezdet,hogy nem
hosszabbíthattam végtelenre a kitudja mitől lopott időd
de sejtem,hogy kiléphetünk a civilizációs burok hazug tükörneuronok
ketrecéből felfedezni önmagunk nagyszerű lehetőségeit
amit csak hordtunk magunkba fel sem tárva
nem is sejtve gigantikus ország szépítő energiákat
kérlek jelentkezz jelenembe,hogy induljunk jövendő fényvilágok várnak !

Bejegyezte: Nyisztor Miklós dátum: 17:17

2010. május 1., szombat

Kata...

Rég illett volna írnom neked,mert valóban örvendtem,hogy hajdani
kedvesed leányával ,ilyen vidámnap hangulatba kerültetek
nagyszerű dolog valamit szeretetben megélni Kata,agyamba
motoszkált a jó szándék de nem voltam cselekvő képes,beléptem
egy másik dimenzióba,hol kommunikáltam egy hölggyel aki
Kemerovoból keresett meg és az irdatlan távolságot virtuálisan legyűrve
arra döbbentünk rá,hogy együtt kellene élnünk de képzeld
nem utazhat vonattal,autóbusszal sem,minthogy nem biztonságos
és a repülő pedig közel kilencszáz euró,amit végkép nem tud kifizetni
holmi kétszáz eurós havi keresetből,így maradnak a fényképek
Sok szép felébredt álom és az örök vágyakozás,hogy találkoznunk kell
mire ma jön a Te küldeményed a bevásárlói szubkultúra fotó sorozat
ahol a szerző könnyedén tud ruhákból kihízott nőstényeket és hímeket
kezükben vásárlói kocsival bemutatni,nyugodtan mondhatom az egész
rasszista indítatással készült,mert egyetlen egy sötét bőrű sem szerepel
E rondán deformált biológiai mutánsok között,abban az Egyesült államban
ahol a vezető nem fehér ember,kiábrándító,hogy mivé változhatnak a test
arányai szüntelen zabálás következménye ként,még akkor is ha tartósítókkal és Isten tudja milyen szerekkel génmanipulált élelmiszerekről
van szó,amit már évtizedek óta Európában is vásárolnak vásárlásra Idomított Vásárlók,hiteles ellenőrzés nélkül bármi kutya ürüléket eladnak
groteszk az egész,ahogy öntudatlan fogyasztói tömegeket lehet látni
óriás üzletláncokban ,ahogy fesztelen eleganciával vásárolnak nem sejtve
naponta mi is az amit elfogyasztanak,végre jó volna újra megérni,hogy hazai
tiszta termékek kerüljenek asztalunkra és elképesztő,hogy ennyire elszakadt
Az emberek élet érdekeitől a tegnap lebukott kormány,van képük hozzá,hogy
külhoni lapokban sárral dobálják a nemzetet összefogni érkezőket,holmi
pitiáner hazaárulók,gondolom visszatérve az általad küldött fotókra láttad
a divaton túli nem emberszabásúak feneke kint csüng öltözékeket,szégyen
bolygónkat,hogy ilyenek népesítik be az óceánon túli tereken!

Bejegyezte: Nyisztor Miklós dátum: 1:00

2010. április 27., kedd

Melinda...

Melinda felzokog, mikor belenéz az univerzumba
és megpillantja milyen parányi a föld és mi élőlények
megdöbben,mert tudata elfelejti a gondolat
nem mérhető erejét,amely magába fogja a téridő lényegét
és megérti gigantikus törvényeit,noha valós sorsunk
e roppant sodrásban molekulánál kevesebb
őszinte alázat és szeretet,amely kedvezőbb arányok felé emel
mulandóból
lelki-világba!

Bejegyezte: Nyisztor Miklós dátum: 3:11

2010. április 18., vasárnap

Bella...

Ragyogj,mit se számít,hogy hajadba vékony pókháló
néhány ősz hajszál vegyült
nem szabad neked még önmagad gödreibe rejtőzni
hogy a fájdalom daloljon táncdalt és vergődjön tested
nem tarthat fogva aki itt felejtett,hagyd futni
hiszen becsapott,mint kitudja hajdan egy előbbi életedbe
ahogy hűtlenkedtél nagy fájdalmat okozva másnak
kivagyunk téve jó és rossz visszahatásnak,tudod a karma
működik sorsunk felett ,ha tudatunk nem is akarja
lépj ki hát,mint egy kopott ruhából ebből a barna
öngyászból,fürödj hajnali forrásba és látod a nap vár
lelked melengetni a talp alatti pázsiton amit mutattam

Amikor gondolod keres meg készítek borsmenta teát
és utazhatunk pár kozmikus kört lélekemelő tornának
találhatunk hatékony fohászt is ,mert nem csak árnyak
láthatóak,tanulhatsz járni újra a fénybe

Várlak!

Bejegyezte: Nyisztor Miklós dátum: 21:28

Lilla...

„Ne menj ki sokat, bár csábít a napsütés, de a WHO szerint a hamu nem tesz jót. (vulkán)
Hálás üdvözlettel:)
Lilla”

Európa fejére napragyogásban vulkán hamu pereg
a nagy tudósok kijelentik mindez nem árt az élőlényeknek
de abban biztosak ,hogy a repülőgép hűlők
szegénykék hamu piszokba fúlva lezuhannának

A repülő terek váró termei tele fáradt ,kókadt utasokkal
néhánynak eszébe juthat kiábrándulni acél madarakon való
utazásból
e korszak sok-sok lemondásra kényszerítheti a földi lakókat
ma én se indulok elektromos motorommal távoli útra
csak a virágszirmokat hozom el az oltárra,hogy estéli
fohászra minden együtt legyen

Csillagórák.

Beöltözve,mint egy sarkvidéki eszkimó aprószemű hózuhatagban haladok tél-útón
telek útján,amelyből sok jutott nekem
vad hegyvidéki előéletemben
debreceni belváros téveteg évszakban
meglepő bőséges hó áldás szakad ránk
közelben
Szabó Lőrinc talpig bronzban bámul
kolduszenész harmonikán játszik vidám trillákkal sanzonokat
fütyintek halkan csak úgy magamba
túláradó jó érzés lélegezni

Megélni egy találkozást értő asszonnyal
kitudja aranyasszonnyal
kilépve magányom kapuján
társulni,megosztani gondolataimat
hisz oly kevesen értenek!

Runa.

Neked rovom e nagy igazságot
a germánok sohasem voltak
jóakaróink,pusztították
nemzetünket,ahol csak tehették
ma mitől lennének mások
finomabb eszközökkel ugyan
de ellenünk vonulnak
erősítve a legfőbb ellenségeinket!

Arvisura.

A Holdra sohasem tette földi
emberlény a lábát
a hidegháború idején
mint virtuális látványt
megrendezték,akik ma is
koholt érvekkel támadnak
ártatlan országok békéjét
szétdúlni!

Szép álmú lány.

Egy lány,olyan mint bárki más ,semmi rendhagyó
napi életem küzdelmes szürke egyszerű
csalódtam néhányszor,emberlényekben
a mai világban csalódni nem csoda…élnék
mint eddig semmit se remélve,semmit se várva
de egy álom megzavart eszemet feldúlta
azt álmodtam ,hogy találkozok egy mesterrel
aki színésznek tanít
de hát az álmok
hazugok
tova illanók

Mégis,ha csoda történne és a mesebeli mester rám találna
legott én felednék minden önkínzó bánatot
és tanulnék éj-nap,hogy az legyek
amire rég
vágyik szívem
mert bárki lehetnék a színpadon
jóságos tündér gonosz boszorka
nem csak éhbérért
görnyedő rabszolga

Bárki lehetnék, e Hamupipőke sorsból
színész,aki tiszta gondolatokat lopna a fejekbe
boldogabb napokért
fohászkodom naponta a mesterért
tanítók nélkül a létünk sötét

Nem tudom miért,de hiszem,hogy egy közeli napon
megérkezik,én a Nyugatiban a tizenhármas vágányfőnél
fogom várni
s e hajnalon kezdek
más
minőségben
élni!

Találkozás balladája .

Nem lehet mondani ,hogy Réka beleragadt volna
az általam képzelettel rajzolt finom háló szövevénybe
amelynek nem látható szálait magasztos eszmékből merítve
gondosan és őszinte szeretettel készítettem titokban
olyannak aki az alantas anyagi óceán hullámaiból
menekülne és az egyetlen menedéknek képes örvendeni
képes vakon elfogadni a minőség felé szabadító
nagy kalandot:a menekülést e szennyezett helyről mielőbb
Bizonyára találtunk volna akár meleg tavaszi völgyeket
végtelen sétánkhoz kisebb-nagyobb virágmezőkkel
fogtam volna a kezét hű igaz vezető ként,hogy kedvező
színbe ragyogjon szeme kékje és szíve boldogan dobogjon
zajosan habzó tiszta vizű patakokon átkelve a köveken
örökzöld növényekkel rejtett barlangunkig ,amelyben:
a szavak,énekhangok,egyszerű hangszerek igazi
értelmüket vissza nyerték volna,mint drága égkövek
Amikor önfénnyel világítanak nap hiányos órákon
de szerintem nagyon töredékes mennyiség képződött át
tudatába,merészen ívelő gyönyörű és eleven álmaiból
más-más áttetsző buborékokban utazunk tovább és lehet
ilyen közel többé soha nem kerülhetünk egymáshoz
csak nagyon ritkán kapcsolódhatnak össze e parányi
világocskák,mikró univerzumok,ahogy a Szadhuk írják
nem elengedhető érzelmi és értelmi intelligencia azonosság
Plusz nagy –nagy szerencse szükséges eljutni nektárokra
szomjazva ,a kritikus átléphető pontig,lehet több millió év
sem képes ugyanabba a kikötőbe sodorni tévelygő bolond
sorsokat ,ahol női és férfi principiumok virágozhatnának
nem könnyű a döntés, az asztalbontás idejét noha én
kezdeményeztem félve,hogy nem bírna további
ismeret mennyiséget befogadni,sejtem mégis össze áll
egy adott pillanatban a tisztakép,felismerése annak
Amit elveszített és nem tud merre indulni hasonló
értékek létező bányái felé ,célt vesztve keringhet
egyre durvább és véresebb tapasztalatok következnek
pokoli szenvedések ,amelyek közeledtét nem sejtheti még
és amire látóvá érhet nyomaimat hó fedi be vagy homok!

Az elveszett ösvény.

Most már tudod,hogy az egyes lakosztályt utalták ki számodra
a kozmikus tulajdonosok de valami miatt 180 fokra szembe
hiteles tartózkodási teredtől felvázoltad a hetes-házat
képzelet pókháló fonalaiból szőve
ahol találkozásaid létrejöhetnek de belső húgodat
bátyádat és főként elveszett másik részedet
mélyen magadban hordozod csupán
az ideáid hálóiba ragad bele mindenki,aki beleillik az általad
megrajzolt képbe de mihaszna a kapcsolatok,vagy találkozások
házának ?Mert alteregódat,árnyékodat,elfojtott reakcióidból
született alakjaidat felismerheted és azt sem lehet tagadni
Vénusz principiuma itatja át e házat ahol a szeretet is egy eszme
maga az élettér is szellemi alakzat,elképzelés az alkotásodban
Mintha idegen tájra jutottál volna,nem érzed magad otthonosan
bár próbálsz ennek a másik országnak szokásaihoz viszonyulni
gyakran gyötör égető honvágy azt az embert is lázasan keresed
aki otthont adhatna neked,hajt ez a remény de látnod illik
tájad teljesen a gondolatok síkjára szilárdul egyre jobban érted
a hetes házban sodródó ember tömegben keresésed bizonytalan
a női principium fiatal képét tartod kezedben és mutogatod
mert ezen az idegen peronon zajló emberáradatból bárki
felismerheti és kaphatnál nyomra vezetést bár sejted illúziók
pillangóit keresed önmúltadból ,persze az nagy szerencse lehetne
hogy ugyan itt találkozz lelki vezetőddel,aki esetleg kijelölné
az irányt és a megfelelő űrhajót amerre utaznod érdemes lehetne
rádöbbentél a harmónia sem minden,a cselekvést odázza
Döntened azért is fontos volna,mert senki sem dönthet másokért
jobbra vagy ballra ,hogy magadra találj indulnod kel
bizakodva,hogy az elveszített ösvényt mégis egy szépséges
hajnalon megtalálod!

Szerelmem.

Ó én édes szerelmem,vajon hol vagy
kedvező évszakban a pázsit füve boldog
ha lábad érintheti és derűsebb az ég is
reggelente ,ha rátekintesz ragyogó szemekkel
tudom,hogy a víz is szívesen érint meg
s a Hold hűs fénye éjszakai sétákon bódultan
követi lépteidet,puha ágyad hűen őrzi szép
szerelmes álmaidat,ó én édes szerelmem
könnyű ruháid lengve táncolnának
mert a Te lényeged tölti be őket

Miért nem pillanthat meg szemem
miért nem hallhat fülem
gyöngéden ,mint törékeny virágot miért nem érinthetlek soha
tudatom noha felfog,hogy létezel
és lázason keresel ,mint én
előbbi életembe vajon mit követhettem el
hogy ekkora fájdalmas bánatban részesültem
vagy Téged átkoztak el,irigy sóvárgók
hol keresselek,mely földrészen,tájon

Imár nélküled:huszunötezerötszáötven
földi napja szenvedek a vágytól
nincsenek emlékeim arról a fel nem fogható
örömről se amit Veled élhettem egy Tiszta
messze bolygón,ha tudsz legalább az álom
síkján jelentkezz,hogy lássalak
vagy az ég örök magányra ítélt
végzetes nagy-nagy bűneimért,még hiszem
megnyilvánulásod bárhol is tart fogva
hogy lelkedbe rejtett kép őriz engem

Remélve remélem ,hogy az idő egy pontján
újra valahol a térben vágyteljesítő tájon
sohasem szennyezett dimenzióban
találkozhatunk,válaszolj,üzenj a levegőre
bízva gondolatod ,hátha felfoghatom
finom rezgések áramában
e verset most én a hangra bízva küldöm
felolvasom ,mintha jelen lehetnél
áhítattal küldöm,előbb szent mantrákat énekelve
várj rám szerelmem míg büntetésem nehéz
Láncai lehullnak!

Ébredjetek egy új honfoglalásra.

Micsoda időket élünk Uram Isten,micsoda időket
az ország minden vagyona és szuverénítása eladva
sikerült ennek a hazaáruló kormánynak
kijátszani a nép éberségét
démonok
tombolnak
felettünk

Míg ők gazdagodnak a hon kifosztva érkezik szörnyű
jelenébe,jobb időkbe felkötötték a hasonló gazembereket
szipirtyó boszorkányok mentik a bűnös parlament
feloszlatását és azok a marxisták,akik nem tudják mi a
nemzeti érték,anyanyelv,magyarság,hazaszeretet

Mégis hiszem ,hogy a porból is felébred népem
jobb fele ,ki még szívére hallgat és elkezdi a táncot
lerázva gyáva félelmet és bármi láncot
lesz itt még hatalmas ne mulass ,ha megértik
napi történelmüket

Vers lobbants óriás tűzet világosságot
minden magyarokban jobb sorsra vágyókban
kiket elárultak,tönkretettek,megaláztak
a hazugok,nyerészkedők,kufárok és bolondok

Alkossunk új emberibb rendet e bankárcsalók
gyülevész hatalmat nyakunkról elkergetve
virradjunk szép napra Isten adta hajnalokra

És újra legyen boldogító értelme életünknek,országunknak
legyen biztos helye lelkünkbe a szeretetnek
ne gonosztevők de angyalok vezessenek minket

Ébredjetek emberek egy új bátor honfoglalásra!